Észak-londoni derbi
A Tottenham ősi riválisa az Arsenal. A két csapat először 1887. november 11-én találkozott egymással egy barátságos mérkőzés keretében. Az Arsenal akkor még Plumstead-ben 'lakott', és nevük Royal Arsenal volt. A meccset a vége előtt 15 perccel lefújták a sötétség miatt. A Spurs vezetett 2-1-re. Az első bajnoki mérkőzésük az élvonalban 1909. december 4-én 1-0-s Arsenal győzelemmel zárult.
A komolyabb rivalizálás 1913-ban kezdődött a két klub között. Az Arsenal ugyanis ekkor költözött stadionjából, a Manor Ground-ról a Highbury-be, csupán 4 mérföldre a Spurs otthonától, a White Hart Lane-től. Így a Tottenham legközelebbi szomszédjai lettek, és megkezdődött a versengés köztük. Első mérkőzésüket úgy, hogy már mindkét csapat észak-londoni volt 1914. augusztus 22-én játszották a White Hart Lane-en. Annak ellenére, hogy az Arsenal a másodosztályban, a Tottenham pedig az elsőosztályban szerepelt, az ágyúsok 5-1-es győzelmet arattak.
A rivalizálás fokozódott 1919-ben, amikor az elsőosztály 18-ról 20 csapatra bővült. A 19. helyezett Chelsea, akik egyébként kiestek volna, bennmaradhattak az élvonalban. A fennmaradt egy helyre joggal 'pályázhatott' a Tottenham, akik 20-adikak lettek, és esélyes volt még a Barnsley is, akik 3-adikként végeztek a másodosztályban. A végén egyik csapat sem kapta meg a helyet; a másodosztályban 6-odik Arsenal szavazatokkal került fel az elsőosztályba.
Statisztika
2008. január 22 szerint 159 elsőosztályú mérkőzést játszott egymással a két csapat 1909, azaz az első bajnoki találkozó óta. Ebből 67 Arsenal, 50 Tottenham győzelemmel végződött. A legtöbb gólt észak-londoni derbin 2004. november 13-án szerezték; az Arsenal 5-4-re győzött a Premier League-ben a White Hart Lane-en. A legnagyobb arányú győzelem 6-0 volt az Arsenal javára 1935. március 6-án. A Tottenham kétszer nyert 5-0-ra (1911. december 25-én és 1983. április 4-én.)
A legtöbb gólt az Arsenal ellen Billy Minter és Bobby Smith szerezte, mindketten kilenc-kilenc góllal tartják ezt a rekordot. A Tottenham ellen Alan Sunderland és Robert Pirès lőtt nyolc gólt. Az Arsenal hátvédje, David O'Leary játszott a legtöbb észak-londoni derbin (35-ön), a Spurs-nél Gary Mabbutt és Steve Perryman 31-szer játszott az Arsenal ellen.
Fontosabb mérkőzések
Tottenham 0-1 Arsenal (1971. május 3.):
Ez a mérkőzés volt az 1970-71-es bajnoki szezon utolsó meccse. Az Arsenalnak szüksége volt a győzelemre, vagy egy gól nélküli döntetlenre a Tottenham otthonában. A mérkőzés szoros volt; a néhány komolyabb gólhelyzetet senki sem tudta gólra váltani, egészen az utolsó pár percig. Három perccel a lefújás előtt John Radford lövését hárította Pat Jennings, a kipattanó labdát George Armstrong szerezte meg, majd Ray Kennedy fejelte be a győztes gólt.
Tottenham 1-2 Arsenal (1987. március 4.):
A Spurs és az Arsenal 2-2-es összesítéssel zárta a Ligakupa elődöntőit, az újrajátszásra a White Hart Lane-en került sor. A Tottenham Clive Allen góljával vezetést szerzett, azonban az Arsenal csereként beállt játékosa, Ian Allinson egyenlített, és David Rocastle lőtte be a győztes gólt, amivel az Arsenal jutott tovább a döntőbe.
Tottenham 3-1 Arsenal (1991. április 14. Wembley stadion):
Ez a mérkőzés volt az első FA Kupa elődöntő a két csapat között. A Tottenham középpályása, Paul Gascoigne 5 perc után lőtt gólt szabadrúgásból mintegy 30 méterről. Gascoigne után Gary Lineker duplázta meg az előnyüket, majd még a félidő előtt az Arsenalos Alan Smith szépített. A második félidőben ismét Lineker szerzett gólt, ezzel beállította a végeredményt is. A Spurs játékosai egy hónappal később már a kupát emelhették a magasba.
Arsenal 1-0 Tottenham (1993. április 4. Wembley stadion):
Az FA Kupa elődöntőjének második mérkőzésén az Arsenal bosszút állhatott riválisán a két évvel ezelőtti 3-1-es vereségért ugyanitt, az FA Kupa elődöntőjében. Tony Adams fejelt a kapuba Paul Merson szabadrúgását követően a 79. percben.
Tottenham 2-2 Arsenal (2004. április 25.):
Az Arsenal veretlen volt a bajnokságban, és csak egy pontot kellett szereznie, hogy biztos legyen a bajnoki cím számukra. 35 perc után az Ágyúsok Patrick Vieira és Robert Pirès góljaival már 2-0-ra vezetett. A Spurs azonban a második félidőben kiegyenlített: először Jamie Redknapp talált be az ellenfél kapujába, majd a 90. percben Robbie Keane értékesített büntetőt. A döntetlen ellenére az Arsenal 1971 óta újból megnyerte a bajnokságot.
Tottenham 5-1 Arsenal (2008. január 22.):
Az Angol Ligakupa elődöntőjének második fordulója nagy meglepetést hozott mindkét csapat számára. Ez volt a Tottenham első győzelme 1999 novembere óta az Arsenal ellen, valamint a legnagyobb arányú győzelem 1983 óta. Az Emirates Stadionban elért 1-1-es döntetlen után a Spurs a White Hart Lane-en 2-0-s vezetéssel ment le a pályáról az első félidő után. Jermaine Jenas szerzett vezetést a 3. percben, majd a 27. percben Nicklas Bendtner fejelt öngólt. A második félidőben először Robbie Keane, majd Aaron Lennon talált be a kapuba. A 70. percben Emmanuel Adebayor szépített, 20 perccel később Steed Malbranque állította be a végeredményt. A Tottenham így 6-2-es összesítéssel jutott a 2008-as Ligakupa döntőjébe.
Arsenal 4-4 Tottenham (2009. október 29.):
Ezt a mérkőzést sokan a 2008-2009-es szezon legjobb Premier ligás meccsének tartják számon, hiszen a két ősi rivális hátborzongató és egyben csodálatos összecsapást produkáltak. A Spurs-nél ezen a találkozón űlt először a kispadon Harry Redknapp, aki az egyik legnagyobb feltámadásnak nevezte az Ágyúsok elleni hajrát. Az Arsenal ugyanis a 89. percig 4-2-re vezetett a Tottenham ellen, akkor azonban Jenas lőtt egy csodálatos gólt, majd a 94. percben Luka Modric 25 méterről tüzelt, a kapufáról kipattanó labdát pedig a cserejátékos Lennon passzolta az üres kapuba, hangrobbanást idézve elő az Emirates Stadion vendégszektorában. Négy négy lett a vége.
További riválisok
A klub riválisai közt -az Arsenalon kívül- a két szintén londoni klubot, a Chelsea-t és a West Ham United-et tartják számon. Ez a rivalizálás azonban nem akkora erejű, mint az Arsenal-lal. |